Az alábbi előterjesztést Balogh Miklós (korábban műszaki fejlesztési csoportvezető) készítette, amikor 1994-ben megbízást kapott az akkor már több éve önálló Bajai Fémipari Vállalat műszaki vezetésére. Az írás teljes áttekintést nyújt a vállalat kialakulására és fejlődésére vonatkozóan, ezért kiemelt jelentőségű a honlapnak a személyes jellegű információkon túlmutató bővítésében.
Az alábbiakban az áttekintés első három fejezetét ismerhetik meg az érdeklődők, azonban az eredeti célját tekintve legfontosabb, negyedik (és esetleg további) fejezete: A Bajai Fémipari Vállalat jelene nem áll rendelkezésemre. Véleményem szerint enélkül is nélkülözhetetlen információkat hordoz, másrészt ez már nem a Kismotor- és Gépgyárról, hanem  - jogilag mindenképpen - egy másik termelő egységről szólna. Hiányzanak továbbá a szövegben említett mellékletek is.
Az eredeti tanulmány írógépen készült: ennek illusztrálására a formátumon nem változtattam, az Internetes HTML lehetőségeit nem alkalmaztam.

Hálás köszönetem Balogh Miklós Úrnak önzetlen segítségéért, ezen dokumentum és rengeteg, még feldolgozásra váró fotónegatív rendelkezésemre bocsátásáért!

Vaskút, 2008. aug. 9.          Vaskúti György

A gyár kialakulása és fejlődése

A vállalatot 1958. szeptember 20-án alapították, az akkor minisztériumi irányítás alá kerülő Bajai Villamosipari Gyár egyes részlegeiből, tanácsi irányítású egységként. A vállalat első telephelye (Baja, Kígyó u. 27.) alkalmasnak látszott arra, hogy az alapítói célkitűzéseknek megfelelően javító, szolgáltató tevékenységet folytasson és egyszerű közszükségleti cikkeket állítson elő.

A kezdeti tevékenység mérlegek, háztartási és kisipari gépek javítására, tűzhelyek, mérlegek, füstcsövek, fénycső armatúrák előállítására korlátozódott. A fejlődéshez a vállalat új termékek előállításának lehetőségét keresve hidraulikus emelőkocsik, raktári állványok és autóbusz ülésvázak gyártásával kezd foglalkozni.
1962-től a javító, szolgáltató tevékenységgel felhagy. E részlegeit önálló tanácsi vállalatként leadja és egyre inkább a közúti jármű részegységek, motorszerelvények gyártásával foglalkozik. Ekkor már új - nagyobb lehetőségeket bitosító - telephelyet kell keresnie. Így épülnek fel az első csarnokok a Baja, Dózsa György út 97. sz. alatti, volt malomépület és mészégető helyén, 1963. szeptember 1-jén.
 

1964. január 1-jétől a magyar ipar szerkezeti átalakításának részeként a vállalat a Kismotor- és Gépgyár 5.sz. gyáregysége lesz és végleg elkötelezettjévé válik a közúti járműgyártás programjának.. Ezt követő években alakul ki a Dózsa György úti telep szerkezete, épületei, közművei. Egyelőre helyi fűtésekkel, szén és olaj tüzeléssel. Néhány év múlva már nyilvánvalóvá válik, hogy ez a telep sem felel meg a távlati igényeknek. Több változat mérlegelése után 1966-ban megkezdődik a Baja, Szegedi út 121. sz. alatti telep felépítése és a szükséges gépi kapacitások biztosítása. A Szegedi úti telep első üteme 1970. végére készült el. Ez a porta, kerékpártároló, konyha és étterem, iroda és szociális épület, hidegüzemi csarnok, vilamos energiaellátás, hőenergia ellátás és kazánház, valamint az infrastruktúrák üzembehelyezését jelentette.
1971. végére készül el a felületkezelő üzem és a vegyszer-raktárak. A termelési igények növekedésével a telepek további egységekkel bővültek az évek során:
 

• 1976-ban a hidegüzemi csarnok bővítése 2100 m² területtel,
• 1977-ben víztorony,
• 1981-ben a Dózsa Gy. úti kazánház és fűtési rendszer,
• 1981-84-ben a BT I. csarnok - öntöde és felújító üzem,
• 1986-87-ben a BT II. csarnok - lemezes hűtőbetét gyártásához,
• 1990-ben a galván iszapleválasztó, szennyvíztisztító és galvániszap tároló készült el.

1985-ben tanácsi beruházással kerül sor az ezer adagos üzemi konyha bővítésére, amely így 3000 adagos gyermekélelmezési és üzemi igényeket kielégítő létesítménnyé vált.
A Szegedi úti telep építéséhez szükséges ingatlanok kisajátítása során - többek között - a területhez került annak északnyugati sarkán egy viszonylag jó állapotban lévő tanya. Ennek felújítása, majd többszöri bővítése eredményeként a vállalat tulajdonában van az önkormányzat által üzemeltetett 120 férőhelyes óvoda.
 

A Szegedi úti telep üzembehelyezésével feleslegessé vált a Kígyó utcai telep: ezt a vállalat leadta és a továbbiakban a Bútoripari Vállalat használta.
A Dózsa Gy. úti telep megmaradt, mert ott volt - és jelenleg is van - néhány olyan technológia, melynek áttelepítése költséges és hosszabb termelés kiesést okozna. E telepen biztosítottunk helyet az ipari tanulók gyakorlati oktatásához.